Kismamák fogápolása

Fogak fejlődése

Fogászati szűrés

Változások a szájban

Fogágybetegség

 

A kismamák a megváltozott testi és lelki állapotuk miatt különleges és fokozottabb odafigyelést igényelnek. Ez a fogak szempontjából is igaz, fontos, hogy tudatosan védjék mind saját és mind születendő gyermekük fogait és a szájuk egészségét. Az előbbit a megfelelő szájhigiénia elsajátításával, az utóbbit a helyes táplálkozással érhetik el.

 

 

A szükséges terhesgondozás mellett rendszeres fogászati vizsgálaton és szájhigiénés tanácsadáson is ajánlott részt venniük a leendő anyukáknak.

A szűrővizsgálat során gondos állapotfelmérést és kisebb vizsgálatokat végzünk:

 

• szájhigiénés szokások felmérése,
• fogak és az íny vizsgálata,
• rizikócsoport-analízis.

 

A szűrővizsgálat során nyert információk alapján személyre szabott kezelési terv készül. A kezelés részeként a várandós édesanyák elsajátíthatják az ilyenkor megfelelő, gondosabb fogápolási módszereket, illetve már kialakult betegségük idejében kezelhető. Mindez az odafigyelés lehetővé teszi számukra életük egyik legszebb időszakának gondtalanabb megélését.

Fontos kiszűrni, hogy a kismama milyen rizikócsoportba tartozik, hogy tudja előre milyen óvintézkedéseket kell majd betartania ahhoz, hogy fogai egészségét megőrizze. Ebben segít az állapotfelmérés és a szájvizsgálat mellett a nyálteszt.

Testünk által kiválasztott egyik legfontosabb és legértékesebb folyadék a nyál. A napi 1-1,5 liter mennyiségű nyál termelését 3 pár nagy nyálmirigyünk és több száz kicsi biztosítja. A nyál termelődését jelentősen befolyásolja a folyadékbevitel mennyisége a szájba jutott táplálék fajtája, sőt már látványa, illata is.

A nyál összetétele:

a nyál vizet, ásványi anyagokat, enzimeket, vitaminokat, baktériumokat és a fertőzések ellen fontos védekező-anyagokat tartalmaz.

A nyál feladatai:

 

• nedvesen tartja a fogakat és a lágyrészeket,
• védi és lemossa azokat, segítve az öntisztulást
• táplálkozás közben a falat formálásában, bevonásában és csúszóssá tételében játszik szerepet,
• és az ízérzékelést is az teszi lehetővé, hogy a táplálék már a nyálban elkezd oldódni.

 

A fogak szempontjából tehát a nyál mennyisége és minősége a legfontosabb tényező. A szájban lévő baktériumok a fogmosást követően lerakódnak a fogfelszínen és lepedéket képeznek. Majd a táplálékkal bejutott cukrokat savakká alakítják. A nyál azonban lemossa az ételmaradékot és a savas pH-t semlegessé változtatja.

Ha a nyál mennyisége kevés, az kedvez a szuvasodásnak, mert a lemosó hatás nem érvényesül. Ha a nyál minősége nem megfelelő, akkor a savas kémhatást nem tudja semlegessé alakítani, ami szintén a szuvasodásnak kedvez.
Fontos továbbá a szájban található baktériumok száma és típusa, mert a különböző baktériumok eltérő mértékben felelnek a fogszuvasodásért.

A fogszuvasodás okának kiderítéséhez, és a rizikócsoport-analízishez elengedhetetlen a nyál vizsgálata. A legmodernebb nyáltesztek segítségével választ kaphatunk olyan kérdésekre, mint például: „Az utóbbi időben a rendszeres fogmosás ellenére is romlanak a fogaim, mi lehet az oka?” „Mostanában folyamatosan száraznak érzem a számat, pedig sok folyadékot iszom, mit tegyek?”. A hagyományos fogorvosi beavatkozások mellett hangsúlyt kell fektetni a fogszuvasodás megelőzésére is, amelyhez tudatában kell lennünk annak, hogy milyen a nyálösszetételünk és milyen megelőző kezelés lehet a leghatékonyabb.

A nyálteszt segítségével megállapíthatjuk a nyáltermelés paramétereit, a nyál pH-ját, savsemlegesítő képességét, a baktériumok mennyiségét. A teszt során felmérjük a szájhigiénés szokásokat és a fogtisztítás hatékonyságát. A kapott adatokat értékelve meghatározzuk, hogy a páciens milyen rizikócsoportba tartozik, és milyen kezelésre van szüksége.